A német nyelvű mérnökképzésről

A képzés története

A Műszaki Egyetem egy együttműködési megállapodást kötött még a 20. évszázad közepe táján a Karlsruhei Műszaki Egyetemmel, amelynek értelmében egy diákcsere programot indítottak el. Ebből a programból született a mai német képzés elődje 1992-ben, amely már nagyrészt hasonlított a mai képzésre. A hallgatók ekkortól kezdve Magyarországon, de német nyelven kezdték meg tanulmányaikat, és ha elég jól teljesítettek, egy félévet Karlsruhéban tölthettek, amiről egy betétlapot kaptak a diplomájukba.

Az Európai Únióhoz való csatlakozást követően Magyarországon is átálltak a bolognai rendszer (kredit alapú rendszer) alkalmazására, így a német és a magyar egyetemek közti együttműködés jelentősen könnyebb lett, illetve a hallgatók Erasmus ösztöndíjat kaptak a kint töltött félévük alatt. A BME és a KIT továbbra is dolgozik az együttműködés elmélyítésén, ennek eredményeképp a 2018 szeptemberében kezdett villamosmérnök hallgatók már nem csak egy, hanem kettő félévet töltenek kint a KIT-n, és a betétlap helyett megkapják a németországi egyetem diplomáját is, ha sikeresen teljesítik a képzés feltételeit.

A képzés előnyei

A magyar képzéssel szemben a németen természetesen a legnagyobb előny a német nyelv folyamatos használata: ha valaki német nyelvű előadásokra jár, nagyon könnyen ragad rá a szaknyelv, amelyet később, egy-egy munka során külföldi kommunikáció során használhatnak a hallgatók. A német képzés a villamosmérnöki szakon kettő diplomát ad a képzést sikeresen elvégzők számára, míg gépészmérnöki, mechatronikai mérnöki és mérnökinformatikus szakokon a diploma mellé g betétlapot kapnak a végzett hallgatók, amely igazolja, hogy németül végezték el az itthoni képzést, illetve, hogy egy félévet kint töltöttek Németországban.

A magyar képzéshez képest nálunk jelentősen egyszerűbb az Erasmus félév adminisztrálása: a németes hallgatók automatikusan kapnak kollégiumi elhelyezést Németországban, illetve a tantárgyaik automatikusan elfogadásra kerülnek.

Az itthoni félévek során a legnagyobb előny talán a kiscsoportos oktatás: a legnagyobb előadás hozzávetőleg 100 fős, a többi órán ennél is kevesebben vesznek részt. Ebből a kiscsoportos oktatásból fakadóan a tanárok személyesen ismerik a hallgatókat, és sokkal közvetlenebbek. A magyar képzéshez képest nálunk az évfolyamok közti összetartás valamivel erősebb, hiszen az első félévekben kötelezően egy órákra kell járnunk, és a tanárok-laborvezetők közül is sokan a német képzésen végeztek.

Bővebb információ

Hivatalos információk a gépészmérnöki kar hallgatói számára a https://gpk.bme.hu/nemet/ címen,míg a villamosmérnöki kar hallgatói számára a http://nemet.vik.bme.hu honlapon érhetőek el.